2014. november 15., szombat

Személyes értékrendünk

Miért fontos a személyes értékrend kialakítása?

  Az ember a mindennapjait a személyes értékrendje alapján éli, és az alapján állítjuk fel, hogy jól érezzük-e magunkat a bőrünkben. Tehát boldogok vagyunk-e, ami egy magas, pozitív kisugárzású energiával tölt fel bennünket és a környezetünket. Ez az értékrend azt jelzi, hogy saját magunk vagyunk, saját magunknak akarunk megfelelni, nem a környezetünknek. /Vagy nem?/

-          Te kinek akarsz megfelelni?
-          A te értékrended mit tükröz?
-           A saját értékrended szerint élsz, vagy a szüleid, párod, barátod, főnöködé szerint?
-          Jól érzed magad a bőrödben, boldog vagy, vagy van min változtatni?


Ha az ember a saját értékrendje szerint éli az életét, sokkal magabiztosabban viselkedik a mindennapokban.
Mivel minden ember más, mindenkinek más az értékrendje. Más dolgok fontosak, ill. kevésbé fontosak. Ha az ember a tudatosság megfelelő fokán áll, nem hisz el, vagy nem utasít el mindent feltétel nélkül. Ha bármit hallasz vagy olvasol mindig tedd fel magadnak a kérdést:


Belefér ez az én értékrendembe vagy ideje változtatni az értékrendemen?

Mit gondolsz, melyik a jobb – a rugalmas vagy a merev értékrend?


Itt is meg kell találni az egyensúlyt. Tapasztalataid módosíthatják értékrendedet.


Időnként vizsgáld felül a „mércédet”, hogy még mindig megfelelő-e a számodra, jól érzed-e magad a bőrödben, előbbre jutsz-e általa. Ha úgy érzed, valami nem stimmel – változtass! Kell a rugalmasság, azért, hogy ne ragadj bele a komfortzónádba. Másrészről kell egyfajta stabilitás is…..


Ha felállítottuk saját értékrendünket – tehát nem a szüleinkét, a párunkét, a barátunkét vagy a gyerekeinkét - , megtaláltuk azt az állapotot, mikor jól érezzük magunkat a bőrünkben, és a szerint élünk – megleljük a lelki békét. Ez egy nagyon fontos dolog, talán a legfontosabb!!


Ha életünk irányjelzőjévé tesszük a saját értékrendünket és az Univerzális törvényeket, akkor az Élet megjutalmaz. Mivel?


- lelki békével
- szerető emberi kapcsolatokkal
- egészséggel
- anyagi bőséggel.


De fordítva nem megy, hogy először kapjam meg, aztán majd én is leteszek valamit az asztalra. Először adni kell, aztán kapunk. Hidd el, megéri!


Az öregember támaszkodik a hideg kályhának a fagyos szobában egy öl fával a kezében,
 és azt mondja:
-          Ha adsz meleget, akkor adok neked fát.


Hát így nem megy.


Csak annyira vagy kiváló, amennyire személyes mércéd az.


Mindig azt a leckét fogod az életedbe vonzani, amit aktuálisan meg kell tanulnod. Pl. ha a türelmet kell elsajátítanod, akkor forgalmi dugóba kerülsz, a boltban mindig annál a pénztárnál van fennakadás, amelyik sorába beálltál. Amíg ezen „felmegy a pumpád” újból megkapod, és újból és újból…. Ha már nyugodtan kezeled a helyzetet - megtanultad a türelem leckéjét-, új más leckét fogsz kapni.


Az Univerzum feladatai vagy megerősítenek abban, hogy jó az értékrended, vagy, hogy változtatnod kell rajta.


Ha megszereztük a megfelelő önbizalmat és önbecsülést, az öntudatot, még mielőtt ez az egoizmusig menne, az Élet hoz olyan helyzetet, amiben az alázatot kell megtanulnunk. Azokat a leckéket kell leginkább megtanulnod, melyeket a legnagyobb ellenállással fogadsz.


„ Az élet leckék egymásutánja, melyeket meg kell élnünk ahhoz, hogy megérthessük.”
                                       Helen Keller


Az élet végtelenül bölcs, mindig azt a helyzetet adja neked, ami a fejlődésedhez kell.



Nagyon sok szeretettel meghívlak nemrég indult Facebook csoportomba. Csatlakozz hozzánk a
TUDATOS ÉLET csoportba,

·          
·          

 ha  Te is tudatosabban akarod élni az életedet!


Ha Te is szeretnéd felállítani vagy felülvizsgálni a saját értékrendedet, 

akkor iratkozz fel ÉRTÉKREND című hírlevél-sorozatomra!








Email*
Név*

1 megjegyzés:

  1. Ez a mondat helyes, nagyon egyetértek, és szerintem ez a bejegyzés lényege: "Ha felállítottuk saját értékrendünket – tehát nem a szüleinkét, a párunkét, a barátunkét vagy a gyerekeinkét - , megtaláltuk azt az állapotot, mikor jól érezzük magunkat a bőrünkben, és a szerint élünk – megleljük a lelki békét.". De naivitás azt hinni, hogy az élet leckéket ad nekünk, és még nagyobb naivitás azt gondolni, hogy mindig azt kapjuk, amit kell. Ez a mondat pedig még logikailag is ellentmondásos: "Azokat a leckéket kell leginkább megtanulnod, melyeket a legnagyobb ellenállással fogadsz.".

    Amúgy van már saját, kialakult és jól bevált értékrendem, de még a körülmények nem teszik lehetővé, hogy mindig aszerint cselekedjek. (Már azon vagyok, hogy ez megváltozzon, függetlenítsem magam ezektől a körülményektől, de ez nem lesz egyszerű.) De ha mégis az értékrendem szerint tudok cselekedni, akkor mindig nagyon jól érzem magam, és mindig kiderül, hogy jól döntöttem. (Ha meg előre tudom, hogy másoknak nem fog tetszeni az értékrendem szerinti döntés, akkor a jól bevált megoldás a kész tények elé állítás: csak utólag értesülnek a tetteimről, amikor már semmit nem tehetenek. De néha még így is vannak nehéz helyzetek, amikor azt hiszem, hogy valaki biztos egyetért majd velem, beavatom a terveimbe, döntéseimbe, és az ellenkezése miatt vagy csak titokban, vagy egyáltalán nem cselekedhetek a saját értékrendem szerint.)

    VálaszTörlés